2012. február 18., szombat


Senki nem mondhatja meg, kit szeressek. 
Még én se utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb
szinten dől el, mint ahová akaratom fölér 
– ez a lelkemnek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, 
az elvárások, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhatnak bele semmibe. 
A lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése