Itt ülve melletted arra gondolok, igazi amit látok?
Éveken át a közelségedre vágyni, melyet eddig megtagadtál...
Felemésztő volt.
Most itt vagy, az "enyém" vagy.
És én alig hiszem...
Olyan mint egy álom, melyből nem akarok felébredni...
Melyből remélem nem kell felébredni...
Gyere most velem, aludj te is csendesen...
És álmodj tovább velem...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése